Tavaszi féléves szakmai látogatások

Az Óbudai Egyetem létesítménygazdálkodó és -üzemeltető szakmérnök/szakmenedzser továbbképzési szakjain tanuló hallgatónknak a tavaszi félév is bővelkedni fog szakmai programokkal.

A téli szünetben a szak vezetője Dr. Dr. habil. Kollár Csaba PhD. számos neves létesítmény vezetőjét kereste meg azzal, hogy szívesen látogatná meg őket a hallgatókkal, hogy a képzés gyakorlati részéhez kapcsolódóan értékes, gyakorlati ismeretekkel gazdagodjanak a hallgatók.

Valamennyi ügyvezető, illetve létesítménygazdálkodással és -üzemeltetéssel foglalkozó (felső)vezető örömmel vette a megkeresést, így ismételten ellátogatunk a Rózsakert bevásárlóközpontba, illetve látogatást teszünk a Kovács Katalin Nemzeti Kajak Kenu Akadémián, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen, a Gránit Alapkezelő által üzemeltetett plázában, irodaházban, illetve logisztikai központban, az Óbudai Zsinagógában, az A38-as koncerthajón, illetve a Medicare magánkorházban.

Az egyes látogatásokról itt fogunk beszámolni.

Szakmai együttműködés a Proptech Digital Investment Zrt-vel

Szakmai együttműködést kötött az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar és a THT kiadója, a Proptech Digital Investment Zrt.

A partnerség keretében a THT valamennyi, az Óbudai Egyetem létesítménygazdálkodó és -üzemeltető szakmérnök/szakmenedzser továbbképzési szakjain tanuló hallgató számára díjmentes előfizetést biztosít a THT társasházi és ingatlanpiaci szaklapra, valamint korlátlan hozzáférést kapnak a THT és a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete által fejlesztett társasházi és ingatlanpiaci mesterségesintelligencia-asszisztenshez is.

Az együttműködés célja, hogy az ingatlanszakma jövőbeli szakemberei a legaktuálisabb tudást, piaci információkat és digitális eszközöket használva készülhessenek fel a létesítménygazdálkodás és társasházkezelés komplex kihívásaira.

„Kiemelten fontos számunkra, hogy a jövő szakemberei a legmagasabb színvonalú és legfrissebb szakmai tartalmakhoz jussanak hozzá már a képzésük alatt. A THT immár több mint két évtizede a hazai társasházkezelői és ingatlanpiaci szakma egyik legfontosabb információs bázisa, az MI-asszisztens pedig olyan digitális tudást és támogatást ad, amely korábban elképzelhetetlen volt. Büszkék vagyunk arra, hogy egykori alma materemmel, az Óbudai Egyetemmel együttműködésben mindezt a hallgatók rendelkezésére bocsáthatjuk.” – mondta Dén Mátyás András, a Proptech Digital Investment Zrt. vezérigazgatója, a THT főszerkesztője.

Dr. Dr. habil. Kollár Csaba PhD., az Óbudai Egyetem Létesítménygazdálkodó és -üzemeltető szakmérnök/szakmenedzser továbbképzési szakok vezetője, valamint a Mesterséges Intelligencia Műhely vezetője az együttműködés kapcsán kiemelte:

„A létesítménygazdálkodás és a társasház üzemeltetés területén hatalmas átalakulás zajlik, amelyben a mesterséges intelligenciának és a naprakész információnak kulcsszerepe van. A THT szakmai támogatása és MI-megoldásai jelentős hozzáadott értéket biztosítanak hallgatóinknak, akik így már a képzés során megtapasztalhatják a modern, adatvezérelt ingatlanüzemeltetés eszköztárát. Az együttműködés fontos mérföldkő a gyakorlatias, innovációközpontú oktatásban.”

A szakmai együttműködés a 2025/2026-os tanévtől kezdődően lép életbe, és közvetlenül támogatja az Óbudai Egyetem létesítményszakos hallgatóinak szakmai fejlődését, valamint hozzájárul a társasházi és ingatlanpiaci szektor digitalizációjához.

Létesítménygazdálkodás és – üzemeltetés egyetemi szinten: Hogyan képezzük magunkat tovább?

A Létesítménygazdálkodó és -üzemeltető szakmérnök/szakmenedzser szakok szakvezetője, Dr. Dr. habil. Kollár Csaba PhD. a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete (MITOE) szíves meghívását elfogadva 2025. november 18-án „Létesítménygazdálkodás és – üzemeltetés egyetemi szinten: Hogyan képezzük magunkat tovább?” címmel tart előadást az Egyesület tudományos-szakmai konferenciáján.

Szakmai látogatás a Rózsakert Bevásárlóközpontban 2. rész

Az Óbudai Egyetem létesítménygazdálkodó és -üzemeltető szakmérnök/szakmenedzser szakos hallgatói a mai napon szakmai látogatást tettek a Rózsakert Bevásárlóközpontban. A kötelező tűz-, baleset- és munkavédelmi oktatást követően Jakab Edit üzemeltetési vezető a Cushman & Wakefield képviseletében osztotta meg szakmai tapasztalatait a hallgatókkal, illetve megmutatta a gyakorlatban is a Bevásárlóköpont épületgépészeti berendezéseit.

A szak vezetője (Dr. Dr. habil. Kollár Csaba PhD.) megállapodott Edittel, hogy a szakmai-tudományos együttműködésüket folytatják, s a hallgatók a következő félévben is szakmai látogatást tehetnek, aminek keretében Edit további hasznos információkat oszt meg a hallgatósággal.

Szakmai látogatás a Rózsakert Bevásárlóközpontban

Rózsakert Bevásárlóközpont

Az ÓE BGK létesítménygazdálkodó és -üzemeltető szakmérnök, illetve szakmenedzser szakirányú továbbképzési szakok hallgatói 2025. november 15-én, szombaton a Bevezetés a létesítményüzemeltetésbe című tantárgy gyakorlati foglalkozásának részeként szakmai látogatást tesznek a Rózsakert Bevásrálóközpontba.

A házigazda Jakab Edit üzemeltetési vezető lesz, aki az üzemeltető cég, a Cushman & Wakefield ingatlanszolgáltatásokkal foglalkozó nemzetközi vállalat képviseletében nem csak az üzemeltetéssel kapcsolatos elméleti-gyakorlati kérdésekre ad választ, hanem a körbejárás során rámutat azokra a feladatokra is, amelyekkel egy gyakorló létesítményüzemeltető szakembernek napi-heti szinten foglalkoznia kell.

A cégről: A Cushman & Wakefield Inc. egy amerikai globális kereskedelmi ingatlanszolgáltató cég. A cég központja Chicagóban, Illinois államban található. Nevét társalapítóiról, J. Clydesdale Cushmanról és Bernard Wakefieldről kapta.

Szakmai együttműködés az ehaz.hu oldal tulajdonosával

Szakmai együttműködési megállapodást kötöttünk az ehaz.hu oldal tulajdonosával, az Info Sierra Informatikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társasággal, melynek értelmében:

  • a cég hozzáférést biztosít az ehaz.hu domain alatt található társasházkezelő alkalmazáshoz hallgatóink számára, valamint
  • Dén Mátyás András tulajdonos, ügyvezető gyakorlati előadást tart a Társasházak és közintézmények üzemeltetése című tantárgy gyakorlati részében november 29-én a délelőtti blokban.

A cégről: Az eHÁZ egy teljes egészében felhő-alapú rendszer, mely annyit jelent, hogy használatához nem szükséges semmilyen plusz szoftver, vagy hardver beszerzése. Bővebben: https://www.ehaz.hu/ehazrol/

Az egyházi létesítmények kockázatbecslése

Az egyházi létesítmények kockázatbecslése speciális terület, mert egyszerre kell figyelembe venni a szakrális, közösségi, kulturális, gazdasági és műemlékvédelmi sajátosságokat.

Kockázatbecslési elemzés – Egyházi létesítmények üzemeltetése

1. Műszaki-infrastrukturális kockázatok

Kockázatok:

  • Elavult épületgépészeti rendszerek (villany, víz, fűtés, szellőzés).

  • Fűtési rendszer meghibásodása téli időszakban.

  • Tető- és csatornahibák → beázás, állagromlás.

  • Orgona, harang, liturgikus berendezések műszaki hibái.

Valószínűség: közepes–magas
Hatás: közepes–magas (üzemeltetés ellehetetlenülhet, károk nőnek)
Kezelés: rendszeres karbantartási terv, műszaki audit, felújítási tartalékalap, korszerűsítés pályázatokból.


2. Biztonsági és vagyonvédelmi kockázatok

Kockázatok:

  • Vandalizmus, lopás (perselypénz, műtárgyak, eszközök eltulajdonítása).

  • Belső visszaélések (pénzkezelés, adományok kezelése).

  • Hívek biztonsága rendezvényeken (tömegnyomor, tolongás).

Valószínűség: közepes
Hatás: magas (anyag- és presztízsveszteség, közösségi bizalomvesztés)
Kezelés: riasztó- és kamerarendszer, biztonsági szabályzat, értékes tárgyak zárható tárolása, kétkulcsos pénzkezelés, biztonsági személyzet nagyobb eseményeken.


3. Tűz- és katasztrófavédelmi kockázatok

Kockázatok:

  • Gyertyák, villamos berendezések okozta tűz.

  • Tetőszerkezet kigyulladása (fa épületszerkezetek, régi kábelezés).

  • Vihar, árvíz, földrengés, villámcsapás.

Valószínűség: alacsony–közepes
Hatás: nagyon magas (épület teljes megsemmisülése, emberélet veszélyeztetése).
Kezelés: tűzvédelmi szabályzat, tűzjelző és oltóberendezések, rendszeres villamos felülvizsgálat, villámhárító, biztosítás.


4. Gazdasági és pénzügyi kockázatok

Kockázatok:

  • Adományok és támogatások csökkenése.

  • Pályázati források elmaradása.

  • Növekvő energiaárak és rezsiköltségek.

  • Nem megfelelő pénzügyi tervezés → likviditási problémák.

Valószínűség: közepes–magas
Hatás: közepes–magas (intézmény működésképtelenné válhat)
Kezelés: diverzifikált bevételi források (pályázat, turizmus, bérbeadás), költségmonitoring, fenntartható energiahasználat, átlátható pénzügyi szabályok.


5. Jogi és szabályozási kockázatok

Kockázatok:

  • Műemlékvédelmi előírások megsértése (pl. engedély nélküli felújítás).

  • Munka- és tűzvédelmi szabályok be nem tartása.

  • GDPR-sértés (hívek adatainak kezelése).

  • Számviteli, adózási mulasztások.

Valószínűség: alacsony–közepes
Hatás: közepes–magas (bírság, támogatásvesztés, presztízsveszteség).
Kezelés: jogi tanácsadás, szabályzatok rendszeres frissítése, megfelelőségi ellenőrzések, dokumentációs rend.


6. Közösségi és humán kockázatok

Kockázatok:

  • Pap, gondnok vagy kulcsemberek kiesése → működés zavara.

  • Önkéntesek hiánya vagy kiégése.

  • Konfliktusok a hívek közösségében.

  • Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos incidensek.

Valószínűség: közepes
Hatás: közepes–magas (bizalomvesztés, közösségi szétesés)
Kezelés: utánpótlás-tervezés, önkéntesek képzése, lelki támogatás, közösségfejlesztő programok, gyermekvédelmi felelős kijelölése.


7. Kulturális és örökségvédelmi kockázatok

Kockázatok:

  • Liturgikus tárgyak, műtárgyak rongálódása vagy eltűnése.

  • Nem megfelelő állagmegóvás → műemléki érték romlása.

  • Nem szakszerű restauráció → értékcsökkenés.

Valószínűség: közepes
Hatás: magas (pótolhatatlan értékvesztés)
Kezelés: rendszeres szakértői vizsgálat, műtárgybiztosítás, örökségvédelmi együttműködés, riasztórendszer.


8. Környezeti és fenntarthatósági kockázatok

Kockázatok:

  • Energiapazarló épületüzemeltetés → fenntarthatatlan rezsiköltségek.

  • Környezetvédelmi előírások megsértése (hulladékkezelés, fűtés).

  • Közösségi zöld elvárások figyelmen kívül hagyása → negatív imázs.

Valószínűség: közepes–magas
Hatás: közepes
Kezelés: energiahatékonysági audit, megújuló energiák bevezetése, környezettudatos működtetés.


9. Reputációs és kommunikációs kockázatok

Kockázatok:

  • Nyilvánosságban megjelenő negatív ügyek (pénzügyi botrány, bántalmazási esetek, épületbaleset).

  • Átláthatóság hiánya az adományok kezelésében.

  • Közösségi médiában terjedő negatív hírek.

Valószínűség: közepes
Hatás: nagyon magas (bizalomvesztés, támogatáscsökkenés)
Kezelés: transzparens kommunikáció, kríziskommunikációs terv, közösségi média aktív kezelése, nyilvános beszámolók.

10. Jogutódlási és tulajdonjogi kockázatok

  • Egyházi épületek tulajdonjoga sokszor vegyes (állami, önkormányzati, egyházi rész).

  • Elhúzódó jogi viták a fenntartó és az állam/önkormányzat között.

  • Ingatlanhasznosításból eredő viták (pl. bérlők, szomszédos ingatlanok).

Valószínűség: közepes

Hatás: közepes–magas (elakadt beruházások, pénzügyi veszteségek)

Kezelés: jogi dokumentáció naprakészen tartása, jogász bevonása, közös fenntartói megállapodások.


11. Nemzetközi és politikai környezet kockázatai

  • EU-s vagy állami támogatási rendszerek változása → pályázati források megszűnése.

  • Politikai széljárás változása → támogatások, kedvezmények csökkenhetnek.

  • Nemzetközi előírások (pl. fenntarthatósági kvóták, ESG-elvárások) bevezetése.

Valószínűség: közepes

Hatás: magas (jelentős forráskiesés)

Kezelés: bevételi diverzifikáció, több lábon állás, pályázati források mellett közösségi finanszírozás erősítése.


12. Turizmus és látogatottság kockázatai

  • Nagy látogatószám (zarándoklat, fesztivál) → túlterhelés, rongálás, baleset.

  • Turisták miatt fokozott vagyonvédelmi kockázat.

  • Pandémia, válságok → hirtelen látogatószám-csökkenés.

Valószínűség: közepes–magas

Hatás: közepes–magas (károk, reputációvesztés, bevételkiesés)

Kezelés: látogatói szabályzat, biztonsági személyzet, turisztikai partnerekkel együttműködés, digitális alternatívák.


13. Technológiai kockázatok

  • Hangosítás, online közvetítések meghibásodása.

  • Informatikai rendszerek leállása (adománygyűjtő terminál, adminisztrációs szoftver).

  • Kiberbiztonsági fenyegetések (adatlopás, zsarolóvírus).

Valószínűség: közepes

Hatás: közepes–magas (szolgáltatás-kiesés, adatvesztés, pénzügyi kár)

Kezelés: rendszeres karbantartás, biztonsági mentés, felhőszolgáltatás, kiberbiztonsági oktatás.


14. Emberi tényező és utánpótlás hiánya

  • Paphiány vagy gondnokhiány → intézmény működési nehézségei.

  • Önkéntesek elöregedése, utánpótlás hiánya.

  • Kiégés, túlterheltség a klerikusok és dolgozók körében.

Valószínűség: magas

Hatás: magas (működés ellehetetlenülhet, közösségi szétesés)

Kezelés: utánpótlás-nevelés, önkéntes programok, közösségépítés, lelki és szakmai támogatás.


15. Egészségügyi és járványügyi kockázatok

  • Fertőző betegségek terjedése nagy tömegben (mise, búcsú, koncert).

  • Nem megfelelő higiéniai feltételek → közösségi fertőzések.

  • Idősek, gyerekek különösen veszélyeztetettek.

Valószínűség: közepes

Hatás: magas (tömeges megbetegedés, közösségi működés ellehetetlenülése)

Kezelés: fertőtlenítési protokoll, járványügyi terv, online alternatívák (streamelt mise, digitális közösség).


16. Környezeti és klímaváltozási kockázatok

  • Szélsőséges időjárás (hőhullám, vihar, árvíz) fokozottan veszélyezteti a régi templomokat.

  • Energiafüggőség → hirtelen költségemelkedés.

  • Környezetvédelmi előírások szigorodása.

Valószínűség: közepes–magas

Hatás: magas (épületkárosodás, működés költségnövekedése)

Kezelés: klímareziliens beruházások, energiahatékonysági fejlesztések, biztosítás.


17. Közösségi és társadalmi megítélés kockázatai

  • Egyházi botrányok (pl. szexuális visszaélés, pénzügyi botrány) → teljes intézményrendszerre kihat.

  • Negatív médiamegjelenések.

  • Bizalomvesztés a hívek és közösség részéről.

Valószínűség: közepes

Hatás: nagyon magas (hívek elfordulása, támogatás megszűnése)

Kezelés: etikai kódex, átláthatóság, kríziskommunikációs terv, proaktív médiahasználat.


18. Liturgikus és vallási gyakorlat kockázatai

  • Nem megfelelő körülmények a szertartások során (rossz hangosítás, hideg templom, balesetveszély).

  • Vallási konfliktusok (pl. felekezetek közötti feszültség).

  • Vallási jelképek megrongálása (szakrális szimbólumok elleni támadás).

Valószínűség: közepes

Hatás: közepes–magas (közösségi megrendülés, liturgikus működés akadályozása)

Kezelés: rendszeres karbantartás, ökumenikus együttműködés, biztonsági intézkedések a szakrális terekben.


19. Innováció és digitalizáció elmaradásának kockázata

  • Ha az intézmény nem alkalmaz modern kommunikációs és adminisztratív eszközöket, lemaradhat a fiatal generáció megszólításában.

  • Online adománygyűjtés és digitális kapcsolattartás hiánya.

  • Dokumentumok digitalizálásának hiánya → értékes anyagok elveszhetnek.

Valószínűség: magas

Hatás: közepes (kapcsolatvesztés, pénzügyi források elapadása)

Kezelés: digitális stratégia, közösségi média tudatos használata, archívumok digitalizálása, online adományozási platformok.


20. Nemzetközi kapcsolatok és migrációs kockázatok

  • Menekültek, migránsok, külföldi turisták integrációja és biztonsága.

  • Nyelvi és kulturális akadályok a közösségi programokban.

  • Nemzetközi egyházi partnerekkel való kapcsolat sérülékenysége.

Valószínűség: alacsony–közepes

Hatás: közepes (konfliktusok, turisztikai és közösségi problémák)

Kezelés: idegen nyelvű szolgáltatások, integrációs programok, nemzetközi együttműködések erősítése.

Fontosabb jogszabályok az egyházi intézmények üzemeltetéséhez

1. Egyházi működés és jogállás

  • 2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról
    → Meghatározza az egyházak jogi státuszát, működési kereteit, állami együttműködést.

  • Alaptörvény (2011)
    → Vallásszabadság, állam és egyház különválasztása, közfeladatok közös ellátásának lehetősége.


2. Gazdálkodás és pénzügyek

  • 2000. évi C. törvény a számvitelről
    → Egyházi jogi személyek is kötelesek számviteli nyilvántartást vezetni.

  • 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról
    → Közfeladatot ellátó egyházi intézmények finanszírozási és beszámolási kötelezettsége.

  • 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről és kapcsolódó adójogszabályok
    → Adókedvezmények, 1% felajánlás kezelése, átláthatóság.

  • 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.)
    → Szerződéses jogviszonyok (pl. bérbeadás, szolgáltatás, építési szerződések).

  • 1997. évi CXXIV. törvény az egyházi tevékenységek (például hitéleti és közfeladat-ellátás) állami támogatásáról, normatív finanszírozásról.

3. Épületüzemeltetés, műemlékvédelem

  • 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv.)
    → Engedélyezési kötelezettségek, karbantartási előírások.

  • 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet a műemlékvédelemről
    → Műemléki templomok, kolostorok, szobrok és egyéb építészeti értékek kezelése.

  • 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építési beruházások műszaki ellenőrzéséről
    → Felújítások, rekonstrukciók lebonyolítása.

  • OTÉK – Országos Településrendezési és Építési Követelmények
    → Akadálymentesítés, tűzvédelem, biztonsági előírások.

  • 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről.

4. Biztonság és munkavédelem

  • 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
    → Dolgozók, önkéntesek védelme, munkavédelmi felelősség.

  • 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, műszaki mentésről
    → Tűzvédelmi szabályzat, oltóeszközök, riasztási terv.

  • 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (OTSZ)
    → Templomok, közösségi épületek tűzvédelmi követelményei.

  • GDPR (EU 2016/679 rendelet) és Info tv. (2011. évi CXII. törvény)
    → Adatkezelés hívek, adományozók, dolgozók esetén.


5. Energia és fenntarthatóság

  • 2008. évi XL. törvény az energetikai tanúsítványról
    → Nagyobb épületek energiahatékonysági tanúsítása.

  • 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékgazdálkodásról
    → Szelektív hulladékkezelés, környezetvédelmi kötelezettségek.

  • EU Zöld Megállapodás (European Green Deal) és energiahatékonysági irányelvek
    → Korszerűsítési, pályázati lehetőségek (pl. templomfűtés, napelemes rendszerek).


6. Szociális és oktatási intézményekhez kapcsolódó szabályok

  • 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (ma már a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről)
    → Egyházi fenntartású iskolák működtetése.

  • 1997. évi XXXI. törvény a gyermekvédelemről és gyámügyi igazgatásról
    → Egyházi gyermekotthonok, szociális intézmények.

  • 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és ellátásokról
    → Idősek otthona, karitatív szolgálatok.

  • 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről
    → Egyházi kórházak, rendelők működése.

  • 2020. évi XXVIII. törvény az egyházak szociális és gyermekvédelmi feladatellátásáról, valamint az állami- és egyházi fenntartó közötti jogviszonyról, ingatlanhasználatról.

Ellenőrzőlista – Egyházi intézmények üzemeltetése és gazdálkodása

1. Általános adatok és nyilvántartás

  • Van naprakész nyilvántartás az ingatlanról (helyrajzi szám, tulajdonos, műemléki státusz)?

  • Az épület funkciói (templom, plébánia, közösségi ház, iskola, szociális intézmény) pontosan dokumentálva vannak?

  • Megvannak az építési és használatbavételi engedélyek, illetve műemlékvédelmi határozatok?

  • Nyilván van tartva minden bérleti szerződés, hasznosítási megállapodás?


2. Gazdálkodás és fenntarthatóság

  • Van éves költségvetési terv (bevételek: adományok, állami támogatások, pályázatok, bérleti díjak; kiadások: üzemeltetés, karbantartás, közüzemi díjak)?

  • Készül rendszeres pénzügyi beszámoló a fenntartó (egyházmegye, rend, központi hivatal) felé?

  • Van-e hosszú távú fenntartási terv (pl. nagyobb felújítások, energetikai korszerűsítés)?

  • A közüzemi költségek (víz, gáz, villany) optimalizálása megtörtént? (energiahatékonysági vizsgálat, rezsicsökkentő intézkedések)

  • Használnak-e megújuló energiaforrásokat (pl. napelem, hőszivattyú)?

  • Van tartalék alap váratlan kiadásokra (pl. káresemény, gyors javítások)?


3. Műszaki állapot és karbantartás

  • Rendelkezésre áll épületgépészeti terv és dokumentáció (villamos hálózat, fűtés, vízellátás, szellőzés)?

  • Végrehajtották az éves kötelező villamos biztonsági felülvizsgálatot?

  • Földelési és érintésvédelmi jegyzőkönyvek naprakészek?

  • Van tűzvédelmi szabályzat és a hozzá tartozó eszközök (tűzoltó készülék, jelzőrendszer) működőképesek?

  • Műemléki jelleg esetén rendszeres a falazat, tetőszerkezet, díszítések állapotának ellenőrzése?

  • Készül tervszerű karbantartási ütemterv (festés, nyílászárók, burkolatok, tető, csatorna, orgona, harang)?

  • Fűtésrendszer (pl. padfűtés templomban) energiahatékony és karbantartott?

  • Vízvezeték és csatornarendszer rendszeresen ellenőrzött?

  • A világítás korszerűsítése (LED, vezérelt világítás) megtörtént?


4. Biztonság és kockázatkezelés

  • Van riasztórendszer és/vagy kamerarendszer a vandalizmus és lopás ellen?

  • Van vagyonvédelmi biztosítás (ingatlan + berendezés)?

  • Tűzriadó terv ismert a dolgozók, önkéntesek előtt?

  • Rendezvények idején van felelős biztonsági személy?

  • Van árvíz, vihar, tűzeset, vandalizmus elleni kockázati terv?

  • Az értékes liturgikus tárgyak biztonságos tárolása megoldott?


5. Jogszabályi és szabványi megfelelés

  • Betartják a műemlékvédelmi törvényeket és előírásokat?

  • Van munkavédelmi és munkaegészségügyi szabályzat (alkalmazottak esetén)?

  • Van GDPR és adatvédelem a hívek, adományozók adatkezelése kapcsán?

  • Tűz- és munkavédelmi oktatás dokumentálva van?

  • Szerződések, számlák, támogatási dokumentációk jogszabályok szerint archiválva vannak?


6. Közösségi és liturgikus szempontok

  • Az épület üzemeltetése illeszkedik a liturgikus igényekhez (ünnepi világítás, fűtés, hangosítás)?

  • A közösségi terek (plébánia, hittanterem, közösségi ház) karbantartottak és tiszták?

  • Van akadálymentesítés (bejárat, mosdó, ülőhelyek mozgáskorlátozottaknak)?

  • Van elegendő parkolóhely és biztonságos közlekedési kapcsolat?

  • Rendezvények (koncert, kiállítás) esetén biztosított a megfelelő infrastruktúra (székek, hangosítás, világítás)?


7. Humán erőforrás és önkéntesek

  • Van kijelölt felelős az üzemeltetésért (plébános, gondnok, karbantartó, önkéntes)?

  • Van rendszeres önkéntes koordináció (templomtakarítás, kertápolás, kisebb javítások)?

  • Kapnak-e képzést az önkéntesek (pl. tűzvédelem, rendezvénybiztonság)?

  • Van utánpótlási terv, ha a gondnok/karbantartó kiesik?


8. Kommunikáció és átláthatóság

  • A hívek és közösség rendszeresen tájékoztatva vannak az üzemeltetési költségekről, felújításokról?

  • Az adományok felhasználása átlátható és visszakövethető?

  • Van belső visszajelzési mechanizmus a hívek számára (pl. panasz, javaslat doboz)?

  • Online jelenlét (honlap, közösségi média) naprakészen kommunikálja a közösség életét?


9. Fenntarthatóság és jövőkép

  • Készült-e energiahatékonysági audit?

  • Van hosszú távú felújítási stratégia (10–15 évre)?

  • Vizsgálják a környezetbarát üzemeltetési lehetőségeket (pl. komposzt, esővízgyűjtés)?

  • Van közösségi együttműködés más intézményekkel (iskola, civil szervezet, önkormányzat)?

10. Oktatási és szociális intézmények kapcsolódása

  • Ha az egyházi intézményhez iskola, óvoda vagy szociális otthon tartozik, azok épületeinek üzemeltetése összehangolt a templommal és központi épületekkel?

  • Az oktatási és szociális létesítmények rendelkeznek-e külön üzemeltetési szabályzattal (pl. HACCP a konyhában, gyermekvédelmi protokoll)?

  • Biztosítva van-e az egészségügyi előírásoknak megfelelő működés (fertőtlenítés, élelmiszer-biztonság, higiénia)?


11. Digitális és informatikai rendszerek

  • Van működő informatikai hálózat (irodai adminisztráció, közösségi rendezvények támogatása)?

  • Az adatvédelem (GDPR, hívek és adományozók adatainak védelme) biztosított?

  • Használnak-e online adománygyűjtő rendszert, és az biztonságos?

  • Van megfelelő védelem a kibertámadások, adatvesztés ellen (pl. vírusvédelem, biztonsági mentések)?


12. Egészségvédelem és higiénia

  • A közösségi mosdók, konyhák, étkezőhelyiségek megfelelnek a higiéniai előírásoknak?

  • Van rendszeres takarítási és fertőtlenítési terv (különösen járványügyi helyzetben)?

  • Van elsősegély-felszerelés és kijelölt elsősegélynyújtó személy?

  • A dolgozók és önkéntesek kaptak-e egészségügyi és elsősegély-képzést?


13. Kulturális és örökségvédelmi szempontok

  • Az épület műemléki elemei (falfestmények, oltárok, orgona, szobrok) rendszeres szakértői ellenőrzés alatt állnak?

  • Van dokumentáció a műtárgyakról, liturgikus tárgyakról (értékbecslés, biztosítás)?

  • Rendezvények, koncertek során biztosítva van a műtárgyak védelme?

  • Együttműködnek-e örökségvédelmi szervezetekkel (pl. műemlékvédelem, restaurátorok)?


14. Energia- és környezetgazdálkodás

  • Van energiafogyasztási monitoring (villany, gáz, víz, hőmérséklet)?

  • Használnak-e korszerű fűtési megoldásokat (templompárásítás, zónás fűtés, padfűtés)?

  • Vizsgálják-e a környezeti terhelést (pl. hulladékkezelés, szelektív gyűjtés, komposztálás)?

  • Van-e terv a fenntarthatóbb működésre (pl. közösségi kertek, esővíz-hasznosítás)?


15. Rendezvények és turizmus

  • Van szabályzat és felelős személy nagyobb események (búcsúk, zarándoklatok, koncertek, fesztiválok) lebonyolítására?

  • Biztosított a vendégek fogadása (mosdók, ülőhelyek, parkolás, tolmácsolás idegen nyelveken)?

  • Van turisztikai koncepció (templomtúrák, műemlék-látogatás, kiállítások)?

  • Van megfelelő kapcsolat az önkormányzattal, turisztikai irodákkal, idegenvezetőkkel?


16. Adomány- és pályázatkezelés

  • Az adománygyűjtés átlátható, nyilvántartott és ellenőrzött?

  • Az adományozók kapnak visszajelzést a felhasználásról?

  • Van kijelölt személy a pályázatok figyelésére és írására?

  • A támogatások felhasználásáról készül időben beszámoló?


17. Közösségi élet és társadalmi felelősségvállalás

  • Az intézmény biztosít közösségi programokat (pl. kórus, ifjúsági csoport, családi programok)?

  • Van társadalmi felelősségvállalási program (pl. szegények, rászorulók támogatása)?

  • Van együttműködés más felekezetekkel, civil szervezetekkel?

  • Van önkéntes adatbázis és utánpótlás-toborzás?


18. Krízis- és vészhelyzet-kezelés

  • Van kidolgozott vészhelyzeti terv (pl. áramszünet, járvány, természeti katasztrófa)?

  • Van kapcsolattartás a helyi hatóságokkal (rendőrség, tűzoltóság, katasztrófavédelem)?

  • A hívek és dolgozók ismerik a menekülési útvonalakat?

  • Gyakorolják-e időnként a vészhelyzeti protokollokat?


19. Innováció és digitalizáció

  • Használnak-e digitális eszközöket (pl. online miseközvetítés, digitális naptár, közösségi alkalmazások)?

  • Van-e egységes informatikai rendszer a könyveléshez, adománykezeléshez, kommunikációhoz?

  • Vannak-e digitális archívumok (pl. történeti iratok, fényképek, hangfelvételek)?

  • Van képzés a papoknak, munkatársaknak a digitális eszközök használatára?


20. Stratégiai tervezés és jövőkép

  • Van hosszú távú stratégiai terv az épület és közösség fenntarthatóságára (10–20 év)?

  • Vannak rendszeres közösségi konzultációk a jövőbeli tervekről?

  • Mérik a közösség igényeit és visszajelzéseit (pl. kérdőívek, fórumok)?

  • Van kijelölt felelős a stratégia nyomon követésére és aktualizálására?