A digitális iker

Digitális iker technológia átfogó bemutatása

Mi a digitális iker?

A digitális iker (Digital Twin) egy fizikai objektum, folyamat, rendszer vagy szolgáltatás virtuális reprezentációja, amely valós időben képes tükrözni annak állapotát, viselkedését és teljesítményét. Ez a virtuális másolat szenzorok, IoT eszközök és adatforrások segítségével folyamatos kapcsolatban áll a fizikai megfelelőjével, lehetővé téve a kétirányú adatáramlást, elemzést, szimulációt és optimalizálást.

Történeti fejlődés

A koncepció eredete

  • 1960-as évek: NASA Apollo-program – a fizikai rendszerek korai digitális modellezése
  • 1970-80-as évek: CAD rendszerek fejlődése, mérnöki szimulációk kezdete
  • 2002: A „digitális iker” kifejezés első használata (Michael Grieves, University of Michigan)
  • 2010-es évek eleje: GE, Siemens és más ipari vállalatok kezdik alkalmazni az IoT technológiákkal kombinálva
  • 2017-től: Exponenciális terjedés az ipar 4.0, felhőszámítástechnika és AI fejlődésének köszönhetően

Fejlődési szakaszok

  1. Statikus modellek: Egyszerű 3D reprezentációk, korlátozott funkcionalitással
  2. Digitális árnyékok: Egyirányú adatáramlás, monitoring céljából
  3. Valódi digitális ikrek: Kétirányú adatáramlás, prediktív képességek
  4. Autonóm digitális ikrek: Mesterséges intelligenciával támogatott, önálló döntéshozatali képességekkel
  5. Hálózatba kapcsolt ikrek: Több digitális iker együttműködése komplex rendszerekben

A digitális iker működési alapelvei

Adatgyűjtés és kapcsolat

  • Szenzortechnológia: IoT eszközök, beágyazott rendszerek
  • Adatgyűjtési frekvencia: Valós idejű vagy közel valós idejű
  • Kommunikációs protokollok: MQTT, OPC UA, AMQP, HTTP/REST
  • Edge computing: Helyi adatfeldolgozás a késleltetés csökkentésére

Adattárolás és -feldolgozás

  • Idősorok adatbázisai: Influx DB, TimescaleDB
  • Big Data rendszerek: Hadoop, Spark
  • Felhőplatformok: AWS IoT, Azure Digital Twins, GE Predix

Modellezés és szimuláció

  • Fizikai modellek: A rendszer viselkedésének fizikai törvényeken alapuló leírása
  • Adat-vezérelt modellek: Gépi tanulási és AI módszereken alapuló prediktív modellek
  • Hibrid modellek: Fizikai és adatalapú megközelítések kombinációja

Vizualizáció és interakció

  • 3D megjelenítés: CAD/BIM modellek
  • Augmented Reality (AR): Fizikai objektumok és digitális információk összekapcsolása
  • Virtual Reality (VR): Teljes immerzív tapasztalat a digitális környezetben
  • Dashboardok és felhasználói felületek: Valós idejű monitoring és beavatkozás

Alkalmazási területek

Gyártás és ipar

  • Prediktív karbantartás: Meghibásodások előrejelzése és megelőzése
  • Gyártási folyamatok optimalizálása: Hatékonyság növelése, selejt csökkentése
  • Terméktervezés és fejlesztés: Szimulációk, teljesítményvizsgálatok virtuális környezetben
  • Üzemi műveletek optimalizálása: Energia- és erőforrás-felhasználás minimalizálása

Épületek és létesítmények

  • Okos épületek: Energiafelhasználás optimalizálása, komfort növelése
  • Létesítménygazdálkodás: Preventív karbantartás, eszközkezelés
  • Biztonsági rendszerek: Vészhelyzeti szimulációk, evakuálási tervek
  • Épületautomatizálás: Rendszerek integrált vezérlése és optimalizálása

Városok és infrastruktúra

  • Smart city megoldások: Közlekedés, energiaellátás, hulladékkezelés optimalizálása
  • Közműhálózatok menedzsmentje: Víz-, gáz-, elektromos hálózatok monitorozása
  • Közlekedési rendszerek: Forgalomirányítás, tömegközlekedés optimalizálása
  • Katasztrófavédelem: Árvizek, tüzek és egyéb vészhelyzetek szimulációja

Egészségügy

  • Perszonalizált orvoslás: Betegek digitális ikrei kezelések teszteléséhez
  • Kórházi létesítménymenedzsment: Erőforrások optimalizálása
  • Orvosi eszközök monitorozása: Teljesítmény és karbantartási igény előrejelzése
  • Sebészeti tervezés és szimuláció: Beavatkozások virtuális gyakorlása

Közlekedés és logisztika

  • Flottamenedzsment: Járművek állapotának monitorozása, karbantartási igények előrejelzése
  • Útvonaloptimalizálás: Valós idejű forgalmi adatok alapján
  • Autonóm járművek: Szimulációk és tesztelés virtuális környezetben
  • Repülőgépek és hajók karbantartása: Alkatrészek élettartamának előrejelzése

Digitális ikrek az épületgépészetben

Alkalmazási lehetőségek

  • HVAC rendszerek optimalizálása: Energiafelhasználás csökkentése, komfort maximalizálása
  • Hidraulikai rendszerek modellezése: Nyomásviszonyok, áramlások szimulációja
  • Légtechnikai rendszerek: Légáramlás, hőmérséklet-eloszlás CFD szimulációja
  • Energiamenedzsment: Fogyasztási mintázatok elemzése, energiatakarékos üzemmódok
  • Meghibásodások előrejelzése: Kritikus rendszerek preventív karbantartása

Épületgépészeti szenzorok és adatforrások

  • Hőmérséklet- és páratartalom-érzékelők: Belső környezeti paraméterek mérése
  • CO2 és levegőminőség szenzorok: Frisslevegő-igény meghatározása
  • Nyomásérzékelők: Légcsatornák, vízvezetékek nyomásviszonyainak monitorozása
  • Fogyasztásmérők: Energia-, víz-, gázfogyasztás valós idejű követése
  • Mozgás- és jelenlétérzékelők: Helyiséghasználat mintázatainak feltérképezése

BIM integráció

  • BIM modell mint geometriai alap: A digitális iker térbeli reprezentációja
  • BIM-DT integráció szintjei: Geometriai, szemantikai, viselkedési
  • LOD (Level of Detail) megfontolások: A szükséges részletesség meghatározása
  • Adatséma és interoperabilitás: IFC adatmodell kiterjesztése valós idejű adatokkal

Épületautomatizálási rendszerekkel való együttműködés

  • BAS/BMS rendszerek integrációja: Adatgyűjtés és beavatkozás
  • Protokoll-kompatibilitás: BACnet, KNX, Modbus, DALI
  • Vezérlési stratégiák: Prediktív, adaptív és önoptimalizáló algoritmusok
  • User interface: Üzemeltetők számára értelmezhető vizualizáció

Technológiai alapok

Szoftveres komponensek

  • IoT platformok: ThingWorx, AWS IoT, Azure IoT
  • Digitális iker platformok: Siemens Mindsphere, GE Predix, Azure Digital Twins
  • Szimulációs szoftverek: ANSYS, COMSOL Multiphysics, Modelica
  • Adatelemző eszközök: Python (Pandas, NumPy, SciPy), R, MATLAB
  • Vizualizációs megoldások: Unity, Unreal Engine, Cesium, Autodesk Forge

Hardveres követelmények

  • Szenzor-infrastruktúra: Vezetékes és vezeték nélküli érzékelők hálózata
  • Edge computing eszközök: Helyi adatfeldolgozás és előszűrés
  • Hálózati infrastruktúra: Nagy sávszélességű, alacsony késleltetésű kapcsolat
  • Szerverek és tárolók: Nagy teljesítményű számítási kapacitás és adattárolás

Felhőszolgáltatások

  • IaaS (Infrastructure as a Service): Virtuális szerverek és hálózatok
  • PaaS (Platform as a Service): Specializált fejlesztői környezetek
  • SaaS (Software as a Service): Kész digitális iker megoldások
  • DaaS (Digital Twin as a Service): Felhőalapú digitális iker platformok

Implementációs folyamat

Tervezési fázis

  • Célok meghatározása: Mit kívánunk elérni a digitális ikerrel?
  • Fókuszterület kiválasztása: Teljes rendszer vagy kritikus részegységek?
  • Érintettek azonosítása: Ki fogja használni és hogyan?
  • Metrikák definiálása: Hogyan mérjük a sikert?

Adatgyűjtési stratégia

  • Szükséges paraméterek meghatározása: Mit kell mérnünk?
  • Mintavételi gyakoriság: Milyen időközönként gyűjtsünk adatokat?
  • Adatminőségi követelmények: Pontosság, megbízhatóság, teljesség
  • Meglévő és új szenzorok integrációja: Mit tudunk hasznosítani?

Modellezés és fejlesztés

  • Fizikai modellek kidolgozása: Mérnöki szimulációk, analitikus modellek
  • Adat-vezérelt modellek képzése: Gépi tanulási algoritmusok betanítása
  • Digitális iker platform konfigurálása: Interfészek, adattárolás, feldolgozás
  • Vizualizációs elemek fejlesztése: Dashboardok, 3D modellek

Validáció és finomhangolás

  • Modell pontosságának ellenőrzése: Predikciók összevetése a valósággal
  • Kalibrálás: Paraméterek finomhangolása a pontosság növelése érdekében
  • Hibajavítás: Szisztematikus eltérések korrigálása
  • Teljesítménytesztelés: Terhelési tesztek, skálázhatóság vizsgálata

Üzembe helyezés és karbantartás

  • Rendszerintegráció: Meglévő IT/OT rendszerekbe való beillesztés
  • Felhasználók képzése: Hogyan kell használni és értelmezni az eredményeket
  • Folyamatos fejlesztés: Új funkciók, modellek pontosítása
  • Változáskezelés: A fizikai rendszer változásainak követése a digitális ikerben

Esettanulmányok

Nemzetközi példák

  • Siemens Campus, Zug (Svájc): Teljes épületkomplexum digitális ikre energiaoptimalizáláshoz
  • Edge Olympic, Amsterdam: Okos irodaépület prediktív karbantartással és térhasználat-optimalizálással
  • Microsoft Redmond Campus: Épületgépészeti rendszerek AI-vezérelt optimalizálása
  • Schneider Electric innovációs központ, Boston: Épületautomatizálás és energiamenedzsment digitális ikerrel

Magyar projektek

  • MOL Campus, Budapest: Komplexum-szintű energiaoptimalizálás digitális ikerrel
  • BME Q épület: Oktatási célú digitális iker projekt
  • Puskás Aréna: Létesítményüzemeltetés támogatása digitális ikerrel
  • Borsodchem gyártóüzem: Ipari folyamatok és épületgépészet integrált digitális ikre

Kihívások és korlátok

Technikai kihívások

  • Interoperabilitás: Különböző rendszerek és platformok közötti adatcsere
  • Skálázhatóság: Nagy mennyiségű adat kezelése valós időben
  • Biztonság: Kritikus infrastruktúra digitális reprezentációjának védelme
  • Komplexitás kezelése: Összetett rendszerek pontos modellezése

Szervezeti és emberi tényezők

  • Digitális átállás: Új munkamódszerek és folyamatok bevezetése
  • Képzési igények: Szakemberek felkészítése az új technológiára
  • Változásmenedzsment: Ellenállás leküzdése, előnyök bemutatása
  • ROI igazolása: Befektetés megtérülésének bizonyítása

Adatvédelmi és etikai szempontok

  • Személyes adatok kezelése: Különösen okos épületek esetében
  • Átláthatóság: A felhasználóknak tudniuk kell, milyen adatokat gyűjtenek róluk
  • Adatbiztonság: Érzékeny információk védelme
  • Felelősségi kérdések: Ki felel a digitális iker alapján hozott döntésekért?

A digitális ikrek jövője

Technológiai trendek

  • AI és gépi tanulás mélyebb integrációja: Önálló tanulás és adaptáció
  • Quantum computing: Komplex szimulációk exponenciális gyorsítása
  • Extended reality (XR): Kiterjesztett valóság alapú interakció a digitális ikerrel
  • Blockchain: Adatintegritás és -biztonság növelése a digitális ikrek esetében
  • 5G/6G hálózatok: Szinte nulla késleltetésű adatátvitel

Épületgépészeti alkalmazások fejlődése

  • Mikroklíma-személyre szabás: Egyéni komfort optimalizálása
  • Prediktív energiamenedzsment: Időjárás-előrejelzés és használati mintázatok alapján
  • Autonóm épületüzemeltetés: Minimális emberi beavatkozást igénylő rendszerek
  • Épületek közötti együttműködés: Energia- és erőforrás-megosztás optimalizálása
  • Körkörös gazdasági elvek alkalmazása: Erőforrások életciklusának követése

Üzleti modellek átalakulása

  • Digital Twin as a Service (DTaaS): Előfizetéses modellek terjedése
  • Teljesítményalapú szerződések: Garantált energiamegtakarítás
  • Új szolgáltatások: Prediktív karbantartás, használati optimalizálás
  • Adatmonetizálás: Anonimizált használati adatok értékesítése

Gyakorlati tanácsok a bevezetéshez

Digitális iker stratégia kidolgozása

  • Célok és elvárt eredmények definiálása
  • Fázisolt megközelítés: Pilot projektek, fokozatos bővítés
  • Költség-haszon elemzés: Megtérülés számítása
  • Roadmap kidolgozása: Rövid, közép- és hosszú távú tervek

Megfelelő partner és platform kiválasztása

  • Referenciák ellenőrzése: Hasonló projektek tapasztalatai
  • Nyílt vs. zárt rendszerek: Vendor lock-in elkerülése
  • Skálázhatóság és bővíthetőség: Jövőbeli igények figyelembevétele
  • Támogatás és képzés: Mit nyújt a szolgáltató?

Sikeres implementáció kulcstényezői

  • Felső vezetés támogatása: Stratégiai elköteleződés
  • Multidiszciplináris csapat: IT, épületgépészet, adatelemzés, üzemeltetés
  • Agilis megközelítés: Iteratív fejlesztés, folyamatos visszacsatolás
  • Mérhető célok: KPI-ok definiálása és követése
  • Felhasználók bevonása: Az eredmények értelmezése és használata

Összegzés

A digitális iker technológia az épületgépészet területén paradigmaváltást hoz, amely lehetővé teszi a valós idejű monitorozást, előrejelzést és optimalizálást. A BIM-alapú tervezéstől a teljes életciklus-menedzsmentig terjedő alkalmazásával jelentős energiamegtakarítás, üzemeltetési hatékonyságnövelés és komfortjavulás érhető el. A technológia sikeres implementálásához elengedhetetlen a megfelelő stratégia, a multidiszciplináris megközelítés és a fokozatos bevezetés. A digitális ikrek jövője szorosan összefonódik az AI, IoT és felhőszolgáltatások fejlődésével, ami további lehetőségeket nyit az épületgépészeti alkalmazások terén.

Az épületgépészet és létesítményüzemeltetés területén dolgozó szakemberek számára a digitális iker technológia elsajátítása és alkalmazása kulcsfontosságú versenyelőnyt jelenthet a jövőben, különösen az okos épületek, fenntartható megoldások és prediktív karbantartás területén.

Mi, MI és a BIM

BIM – Épületinformációs modellezés átfogó áttekintése

Mi a BIM?

Az épületinformációs modellezés (Building Information Modeling, BIM) egy intelligens, 3D-modell-alapú folyamat, amely lehetővé teszi az építészek, mérnökök és építőipari szakemberek számára, hogy hatékonyan tervezzék, kivitelezzék és üzemeltessék az épületeket és infrastruktúrát. A BIM túlmutat a hagyományos tervezési módszereken, mivel nem csupán geometriai adatokat tartalmaz, hanem az épület teljes életciklusához kapcsolódó információkat is.

A BIM fejlődése

Történeti áttekintés

  • 1970-es évek: A BIM koncepciójának korai alapjai (akkor még CAD rendszerek)
  • 1980-as évek: Az első parametrikus modellező rendszerek megjelenése
  • 1990-es évek: Az objektum-orientált 3D modellezés kezdetei
  • 2000-es évek eleje: A „BIM” kifejezés elterjedése, első BIM platformok megjelenése
  • 2010-es évek: Kormányzati BIM-mandátumok megjelenése (UK, skandináv országok)
  • 2020-as évek: BIM mint standard, felhőalapú megoldások, AI integrációk

BIM érettségi szintek

  • 0. szint: Nem együttműködő, 2D CAD rajzok, papír vagy elektronikus formában
  • 1. szint: Részben együttműködő, 2D és 3D CAD modellek különálló alkalmazásokban
  • 2. szint: Együttműködő BIM, közös modell több szakág között, de független modellek
  • 3. szint: Teljesen integrált BIM, valós idejű együttműködés egyetlen közös modellben
  • 4. szint (jövő): Teljes életciklus-szemlélet, AI támogatás, kiterjesztett valóság integráció

A BIM dimenziói

  • 3D BIM: Térbeli geometria és vizualizáció
  • 4D BIM: Idő, ütemezés és építési sorrend integrálása
  • 5D BIM: Költségvetés és erőforrástervezés
  • 6D BIM: Fenntarthatósági szempontok, energiaelemzés
  • 7D BIM: Létesítménygazdálkodás és üzemeltetés
  • 8D BIM: Munkavédelem és biztonság
  • 9D BIM: Lean construction (karcsú építés) elvek és folyamatok

BIM az épületgépészetben

Előnyök a gépészeti tervezésben

  • Ütközésvizsgálat: Automatikus ütközésellenőrzés a különböző szakágak között
  • Rendszeroptimalizálás: Energetikai szimulációk alapján optimalizált rendszerméretezés
  • Analízisek: Áramlástani szimulációk (CFD), energetikai elemzések, akusztikai vizsgálatok
  • Szabványmegfelelőség: Előírások automatikus ellenőrzése
  • Mennyiségkimutatások: Pontos anyagmennyiségek és költségvetések

Épületgépészeti BIM elemek

  • Részletes komponensek parametrikus adatbázisa (szerelvények, berendezések)
  • Rendszerkapcsolatok és működési információk
  • Teljesítményadatok és specifikációk
  • Karbantartási ütemtervek és eljárások
  • Energiahatékonysági jellemzők

BIM szabványok és protokollok

Nemzetközi szabványok

  • ISO 19650: BIM nemzetközi szabványok
  • IFC (Industry Foundation Classes): Nyílt fájlformátum a BIM adatok megosztásához
  • BCF (BIM Collaboration Format): Kommunikációs formátum a BIM-alapú együttműködéshez
  • COBie (Construction Operations Building Information Exchange): Létesítménygazdálkodási adatszabvány

Nemzeti szabványozás

  • UK: BS/PAS 1192 és UK BIM Framework
  • USA: National BIM Standard (NBIMS)
  • Skandináv országok: BuildingSMART szabványok
  • Magyarország: ÉMITESZTER, Magyar BIM Kézikönyv

BIM szoftverek és eszközök

Vezető platformok

  • Autodesk Revit: Építészet, szerkezet és épületgépészet
  • Graphisoft ArchiCAD: Építészeti fókuszú BIM
  • Bentley Systems: Infrastruktúra és épületgépészeti rendszerek
  • Nemetschek Allplan: Építészet és szerkezettervezés
  • Tekla: Strukturális acélszerkezetek részletes modellezése

Épületgépészeti specializált szoftverek

  • Autodesk MEP: Gépészeti, elektromos és vízvezeték-rendszerek
  • Trimble MEP: Gépészeti rendszerek tervezése és gyártás előkészítése
  • MagiCAD: Épületgépészeti rendszerek részletes modellezése
  • Carrier HAP: HVAC-rendszerek elemzése és méretezése
  • IES VE: Épületenergetikai szimulációs szoftver

BIM felhő platformok

  • Autodesk BIM 360: Felhőalapú együttműködési platform
  • Trimble Connect: Projekt együttműködési és kommunikációs platform
  • Bentley ProjectWise: Mérnöki dokumentummenedzsment és együttműködés
  • BIMcollab: Kérdések és problémák kezelése BIM projektekben

BIM gyakorlati alkalmazása

Tervezési fázis

  • Koncepciótervezés és modellezés
  • Energetikai és fenntarthatósági elemzések
  • Szakági koordináció és ütközésvizsgálat
  • Tervező és szakértő csapatok együttműködése
  • Megrendelői döntéstámogatás és vizualizáció

Kivitelezési fázis

  • Buildability (megépíthetőség) elemzések
  • 4D építési szekvenciák és ütemezés
  • Helyszíni munkák koordinációja
  • Előregyártás és moduláris építés támogatása
  • Minőségbiztosítás és dokumentáció

Üzemeltetési fázis

  • Létesítménygazdálkodási adatbázis
  • Karbantartási ütemezés és előrejelzés
  • Épületautomatizálási rendszerekkel való integráció
  • Energiafelhasználás monitorozása és optimalizálása
  • Átalakítások és felújítások tervezése

BIM jövője az épületgépészetben

Technológiai trendek

  • Digitális ikrek: Valós idejű visszacsatolást adó virtuális épületmodellek
  • Kiterjesztett valóság (AR/VR): Helyszíni tervezés és kivitelezés támogatása
  • AI és gépi tanulás: Tervezési alternatívák automatikus generálása és értékelése
  • IoT integráció: Valós idejű adatgyűjtés és rendszeroptimalizálás
  • Generatív tervezés: AI-alapú megoldások létrehozása meghatározott feltételek alapján

Működési változások

  • Kollaboratív tervezés és kivitelezés erősödése (IPD – Integrated Project Delivery)
  • Lean construction elvek fokozott alkalmazása
  • Távoli együttműködés normává válása
  • Fenntarthatósági szempontok központi szerepe
  • Körkörös gazdasági elvek integrálása a BIM folyamatokba

BIM kihívások és megoldások

Jelenlegi kihívások

  • Interoperabilitási problémák: A különböző rendszerek közötti adatcsere nehézségei
  • Szaktudás hiánya: BIM-képzett szakemberek iránti növekvő igény
  • Kezdeti beruházási költségek: Szoftverek, képzés és hardver beszerzése
  • Folyamatváltoztatási ellenállás: Hagyományos módszerekről váltás
  • Jogi és szerződéses kérdések: Felelősségi körök tisztázása

Megoldási stratégiák

  • Szakmai oktatás és képzés fejlesztése
  • Nyílt szabványok (IFC, BCF) továbbfejlesztése
  • BIM-specifikus szerződéses struktúrák kialakítása
  • Fokozatos átállás és változásmenedzsment
  • Kormányzati támogatás és szabványosítás

Esettanulmányok

Nemzetközi példák

  • Londoni The Shard: Komplex épületgépészeti rendszerek BIM-alapú tervezése
  • Szingapúri Marina Bay Sands: Nagy komplexitású rendszerek koordinációja
  • Koppenhágai Új Egyetemi Kórház: Teljes életciklus-szemléletű BIM

Magyar projektek

  • MTVA Székház: Komplex épületgépészeti rendszerek BIM-alapú tervezése
  • Budapest ONE irodaház: Fenntartható épületgépészeti megoldások BIM segítségével
  • Puskás Ferenc Stadion: Nagy léptékű sportlétesítmény gépészeti BIM modellje

Összegzés

A BIM mára nem csupán tervezési eszköz, hanem az épített környezet teljes életciklusát átfogó stratégiai szemléletmód. Az épületgépészetben különösen jelentős előnyöket kínál a komplex rendszerek optimalizálása, az energiahatékonyság növelése és a fenntarthatósági célok elérése terén. A jövőben a BIM, az IoT és a mesterséges intelligencia konvergenciája várhatóan még inkább átformálja az épületgépészeti tervezést és üzemeltetést, tovább erősítve az adatvezérelt döntéshozatal szerepét az épületek teljes életciklusában.

AI és épületüzemeltetés – Családi háztól az okos városokig

Dr. habil. Kollár Csaba PhD., tudományos főmunkatárs, szakvezető holnap tart szakmai-tudományos előadást „AI és épületüzemeltetés – Családi háztól az okos városokig” címmel az Az INFOKOM 2024 konferencia A MINDENT ÁTSZÖVŐ IOT: AZ IOT JELENE ÉS JÖVŐJE szekciójában. Ez előadás prezentációja itt tekinthető meg:

https://www.slideshare.net/slideshow/mi-es-epuletuzemeltetes-csaladi-haztol-az-okos-varosokig/273031718

A mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetőségei az épületgépészetben (3. rész)

A közelmúltban jelent meg Dr. habil. Kollár Csaba PhD., tudományos főmunkatárs, szakvezető cikke „A mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetőségei az épületgépészetben (3. rész)” című tanulmánya a Magyar Épületgépészek Szövetsége „Épületgépész” című szaklapjában. A tanulmány innen érhető el: https://epuletgepesz.hu/2024/09/18/mesterseges-intelligencia-ai-epuletgepeszet-domotika-3/

A mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetőségei az épületgépészetben (2. rész)

A közelmúltban jelent meg Dr. habil. Kollár Csaba PhD., tudományos főmunkatárs, szakvezető cikke „A mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetőségei az épületgépészetben (2. rész)” című tanulmánya a Magyar Épületgépészek Szövetsége „Épületgépész” című szaklapjában. A tanulmány a 28. oldaltól kezdődően innen érhető el: https://epuletgepesz.hu/2024/07/04/epuletgepesz-2024-3-junius/

Előadás a Kutatók Éjszakája rendezvényen

A Kutatók Éjszakája rendezvény részeként az  Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karon Dr. habil. Kollár Csaba PhD., a domotika szakmérnök/szaktanácsadó továbbképzési szakok és a Karon működő Mesterséges Intelligencia Műhely vezetője, illetve a Domotika Egyesület elnöke tartott előadást „Létesítményeink biztonságos üzemeltetése a mesterséges intelligencia korában” címmel. Az előadás prezentációja itt tekinthető meg:

Megjelent A létesítményüzemeltetés és létesítménygazdálkodás kézikönyve 2. című könyv

Dr. habil. Kollár Csaba PhD. a létesítménygazdálkodó és -üzemeltető szakmérnök, illetve szakmenedzser szakirányú továbbképzési szakok szakfelelőse a közelmúltban fejezte be A létesítményüzemeltetés és létesítménygazdálkodás kézikönyve 1. című könyvének megírását.

A könyv bevezetőjében a következő olvasható:

Jelen könyv a létesítményüzemeltetéssel és létesítménygazdálkodással foglalkozó kétkötetes kiadvány második könyve. Fejezeteit tekintve a következő témákkal foglalkozik: bevezetés, létesítményüzemeltetési és -gazdálkodási feladatok, létesítményüzemeltető és -gazdálkodó munkakörök, létesítményfüggő feladatok, felhasznált irodalom. Jelen könyv összeállításánál a felhasznált irodalom részben felsorolt közel száznyolcvan, jellemzően külföldi forrás mellett saját kutatásaim eredményeit is feldolgoztam a mesterséges intelligencia innovatív megoldásait is segítségül hívva.

A COVID óta tudatosan figyeltem és figyelem a létesítményüzemeltetéssel és -gazdálkodással foglalkozó híreket, munkaerőhirdetéseket, szakmai kiadványokat, melyeket dokumentumelemzés módszerével vizsgáltam, illetve jelenleg is vizsgálok. Ugyancsak ezt a módszert használtam a létesítményüzemeltetés és -gazdálkodás munkaköreinek bemutatásánál, valamint a létesítményfüggő feladatok ismertetésénél. Az előbbinél törekedtem az azonos szempontok szerinti – gyakorlatilag a munkavállaló munkaköri leírásába illeszthető – szöveg megfogalmazására, ami miatt sok esetben olvashatunk hasonlóságot többek között az elvárt kompetenciák tekintetében is. Az utóbbinál pedig a létesítményeket saját felosztásrendszeremben helyeztem el, s törekedtem az egyes létesítménykategóriák egységes szempontok szerinti bemutatására. Az egyes kategóriákban leírtak – a munkakörök leírásához hasonlóan – gyakorlatilag beilleszthetők az adott létesítménykategória bemutatásába, illetve a fontosabb, s egyben lehetőséget adnak a specifikus feladatok átgondolására.

Kívánom, hogy a már jelenleg is a létesítményüzemeltetés, illetve létesítménygazdálkodás területén dolgozó, vagy ezekkel a diszciplínákkal csak most ismerkedő kedves Kolleginák és Kollégák haszonnal forgassák „A létesítményüzemeltetés és létesítménygazdálkodás kézikönyve” című könyv mindkét kötetét.

A könyvet az erdélyi Koinónia Könyvkiadó adta ki, s a szakok elindulását követően válik elérhetővé térítésmentesen a szakokra felvett hallgatók számára elektronikus könyv formában.

Megjelent A létesítményüzemeltetés és létesítménygazdálkodás kézikönyve 1. című könyv

Dr. habil. Kollár Csaba PhD. a létesítménygazdálkodó és -üzemeltető szakmérnök, illetve szakmenedzser szakirányú továbbképzési szakok szakfelelőse a közelmúltban fejezte be A létesítményüzemeltetés és létesítménygazdálkodás kézikönyve 1. című könyvének megírását.

A könyv bevezetőjében a következő olvasható:

Jelen könyv a létesítményüzemeltetéssel és létesítménygazdálkodással foglalkozó kétkötetes kiadvány első könyve. Fejezeteit tekintve a következő témákkal foglalkozik: a létesítményüzemeltetés története, a létesítményüzemeltetés és -gazdálkodás szerepe és jelentősége, a létesítményüzemeltetés és a létesítménygazdálkodás hasonlóságai és különbségei, a fontosabb fogalmak és azok magyarázata, általános rendszerelmélet, illetve a rendszerelmélet a létesítmény fogalmának fókuszában, a létesítményüzemeltetés és -gazdálkodás fontosabb mutatószámai. Jelen könyv összeállításánál több mint száznyolcvan, jellemzően külföldi forrást vettem alapul, illetve dolgoztam fel humán, valamint mesterséges intelligencia segítségével, ugyanakkor a könyv szerkezeti kialakítása és a könnyebb olvashatóság miatt ezeket egyedül a rendszerrel foglalkozó fejezetben nevesítettem, egyébiránt megtalálhatók az ötödik, „Felhasznált és ajánlott irodalom” című fejezetben.

Bár a két kötet együttes terjedelme meghaladja az ötszáz oldalt, vélhetőleg így is maradtak olyan részek/témák, amikkel nem, vagy csak érintőlegesen foglalkoztam. Amennyiben a Kedves Olvasók részéről igény mutatkozik a könyv ilyen jellegű hiányosságainak a pótlására, részemről ennek nincs akadálya.

A könyv célja átfogó, modern ismereteket adni a létesítményüzemeltetéssel és létesítménygazdálkodással foglalkozó szakembereknek, illetve azoknak a leendő szakembereknek is, akik szakmai fejlődésüket ezeken a területeken képzelik el.

A könyv hasznát szerzőként elsősorban abban látom, hogy ilyen átfogó, s ilyen nagy terjedelmű, tudományos igényességű, de mindvégig a létesítményüzemeltetés és -gazdálkodás gyakorlati aspektusára is fókuszáló könyv ezidáid nem jelent meg magyar nyelven.

A könyvet az erdélyi Koinónia Könyvkiadó adta ki, s a szakok elindulását követően válik elérhetővé térítésmentesen a szakokra felvett hallgatók számára elektronikus könyv formában.

Szeretettel köszöntjük a létesítménygazdálkodókat

Kedves Kollégák és Barátok!

Szeretettel köszöntelek benneteket az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar nevében a Létesítménygazdálkodási Világnap alkalmából! Ezen a különleges napon ünnepeljük mindazokat a szakembereket, akik nap mint nap hozzájárulnak ahhoz, hogy munkahelyeink, közösségi tereink és intézményeink zavartalanul működjenek.

A létesítménygazdálkodás területe számtalan kihívással és folyamatosan változó igényekkel szembesül. A Ti elkötelezettségetek, szakértelmetek és kitartásotok nélkülözhetetlen ahhoz, hogy ezek a feladatok gördülékenyen és magas színvonalon valósuljanak meg. Legyen szó épületkarbantartásról, energiagazdálkodásról, vagy akár munkavédelmi intézkedésekről, Ti minden nap biztosítjátok, hogy a környezet, ahol dolgozunk és élünk, biztonságos, hatékony és kellemes legyen.

Ezen a napon különösen fontos, hogy elismerjük és megköszönjük az áldozatos munkátokat. Köszönjük, hogy mindig a legjobbat nyújtjátok, és hozzájárultok ahhoz, hogy a létesítmények valóban az emberek szolgálatában álljanak.

Kívánok nektek további sikereket, kitartást és örömet a munkában! Ünnepeljük együtt a Létesítménygazdálkodási Világnapot, és emlékezzünk rá, hogy a létesítménygazdálkodás a munkahelyi közösségek szíve és motorja.

Boldog Létesítménygazdálkodási Világnapot kívánok mindenkinek!

Üdvözlettel,

Dr. habil. Kollár Csaba PhD.
tudományos főmunkatárs
létesítménygazdálkodó és -üzemeltető szakmérnök, illetve szakmenedzser szakirányú továbbképzési szakok szakvezetője