3. Gazdálkodási keretek
A társasházak gazdálkodása döntően befolyásolja azok fenntartási színvonalát, a közösségi célok megvalósítását, valamint a lakók elégedettségét és anyagi biztonságát. A társasház nem profitorientált szervezet, hanem nonprofit jelleggel működik, így minden bevétele és kiadása kizárólag a közös célok teljesítését szolgálja.
3.1 Bevételek és kiadások
A társasházak bevételi forrásai közé tartoznak:
Közös költségek befizetése a tulajdonosoktól (ez a legfőbb bevétel),
Helyiségek bérbeadásából származó bevételek (pl. tetőantenna, közös tároló, pince, reklámfelület),
Pályázati források (pl. energetikai korszerűsítésre),
Késedelmi pótlékok és bírságok,
Kamatbevételek a társasházi számlákon elhelyezett pénzeszközök után.
A kiadások csoportosíthatók:
Karbantartási és felújítási költségek: épületgépészet, tető, lépcsőház, nyílászárók stb.
Üzemeltetési költségek: közüzemi díjak (víz, villany, gáz a közös terekben), takarítás, szemétszállítás, biztosítás.
Működési költségek: közös képviselő díja, könyvelés, banki költségek, ügyvédi díjak.
Tartalékképzés: jövőbeni nagyobb beruházásokra.
A bevételek és kiadások éves szinten történő előrejelzése, követése és dokumentálása kötelező, a közgyűlés által elfogadott költségvetési terv alapján.
3.2 Közös költség és egyéb hozzájárulások
A közös költség a társasházi gazdálkodás alapját képezi. A mértékét a közgyűlés határozza meg, és az arányosítást általában az albetétek (lakások) tulajdoni hányada szerint végzik.
Típusai:
Állandó költségek (rezsi, képviselő díja, biztosítás),
Változó költségek (karbantartás, felújítás),
Célbefizetések (pl. liftcsere, homlokzatfelújítás esetén külön hozzájárulás).
Fontos szabály, hogy a közös költség fizetése jogalap nélküli gazdagodás megakadályozása érdekében kötelező, és a fizetés elmaradása esetén akár bírósági úton is érvényesíthető.
3.3 Költséghatékonyság és tartalékképzés
A társasházak gazdasági fenntarthatóságának egyik alappillére a költséghatékony működés és a hosszú távra tervezett tartalékképzés. Ez nemcsak a váratlan meghibásodások gyors elhárítását biztosítja, hanem előfeltétele a nagyobb beruházások – pl. tetőcsere, fűtéskorszerűsítés – megvalósításának is.
Költséghatékonysági eszközök:
Költségek rendszeres felülvizsgálata és optimalizálása,
Szolgáltatók versenyeztetése,
Energiagazdálkodási audit elvégzése,
Digitális nyilvántartások bevezetése.
A tartalékalap megléte nem kötelező, de szakmailag és pénzügyileg is indokolt. Célszerű minimum 3–6 havi közös költségnek megfelelő összeggel rendelkezni a társasház számláján.
A tudatos gazdálkodás növeli a lakások értékét, erősíti a tulajdonosi bizalmat, és alapot teremt a hosszú távú fenntarthatósághoz.