5. Jó gyakorlatok és példák
5.1 Hazai példák
Hazánkban több példa is található arra, hogy az egyházi létesítmények fenntartható, gazdaságos és közösségbarát módon működnek. Ezek nemcsak jó példái a szakmai irányításnak, hanem inspirációt is nyújtanak más egyházi fenntartóknak.
Pannonhalmi Főapátság: az egyik legismertebb példa a komplex, tudatosan felépített egyházi létesítménygazdálkodásra. A főapátság működtet iskolát, gimnáziumot, vendégházat, pincészetet és gyógynövénykertet is. A létesítmények fenntartásában kiemelt szerepet kap az energiahatékonyság (pl. geotermikus fűtés, LED-világítás), a turizmusból származó bevételek gazdasági célú újrahasznosítása, valamint a szervezeti transzparencia.
Székesfehérvári Egyházmegye – egyházi iskolák közös fenntartása: az egyházmegye több iskolát is közösen üzemeltet, amely lehetővé teszi az eszközök, szolgáltatások és humánerőforrás közös használatát. Az így elért méretgazdaságosság jelentős költségmegtakarítással jár.
Műemléki templomok energetikai korszerűsítése: több egyházmegye és plébánia vett részt KEHOP- és TOP-projektekben, amelyek során korszerűsítették az épületek fűtési rendszerét, napelemes rendszereket telepítettek, és hőszigetelést alkalmaztak a nem műemléki elemeknél.
Zarándokközpontok kialakítása (pl. Mátraverebély-Szentkút): ezek nemcsak spirituális, hanem gazdasági és turisztikai funkciókat is ellátnak. A fenntartható működés alapját a pályázati források, az önkéntes munka és a saját bevételek képezik.
5.2 Nemzetközi példák
A világ számos országában működnek olyan egyházi fenntartású intézmények, amelyek példát mutatnak a korszerű és hatékony üzemeltetésből – különös tekintettel a digitalizációra, fenntarthatóságra és a közösségi együttműködésre.
Német protestáns egyház – energiatudatos közösségek: több egyházkerület energiastratégiát dolgozott ki, amely alapján napelemes rendszereket telepítettek, energiahatékonysági felújításokat végeztek, és közösségi energetikai csoportokat hoztak létre. A folyamatot szakmai partnerként mérnökirodák és egyetemek segítették.
Vatikán – zöld energiafelhasználás: a Vatikán 2008-ban kezdte el energiahatékonysági programját, amely során napelemes parkot létesítettek, korszerűsítették az épületek energetikai rendszereit, és környezetbarát közlekedési megoldásokat is alkalmaznak (pl. elektromos járművek a városállam területén).
Skandináv országok – ökumenikus zöld programok: Svédországban és Norvégiában több ökumenikus szervezet indított környezetvédelmi programokat, melyekben egyházi és világi szervezetek együttműködve valósítottak meg energetikai felújításokat, hulladékcsökkentő intézkedéseket és közösségi komposztálási projekteket.
Olasz zarándokút-állomások fenntartható működtetése: a Via Francigena mentén több egyházi szálláshelyet és központot alakítottak át úgy, hogy megújuló energiával működnek, helyi termékeket használnak, és zero waste szemléletet követnek.
6. Kihívások és lehetőségek
Az egyházi létesítmények gazdálkodása és üzemeltetése számos kihívással néz szembe, ugyanakkor a fejlődési lehetőségek is számottevőek. A jövőben azok az intézmények lesznek igazán versenyképesek, amelyek képesek alkalmazkodni a változó gazdasági, társadalmi és technológiai környezethez, miközben megőrzik hivatásuk szellemi tartalmát.
6.1 Humánerőforrás-hiány és képzési szükségletek
Az egyházi intézményekben gyakran nem áll rendelkezésre hivatásos létesítménygazdálkodási szakember.
A plébánosokra, nővérekre vagy önkéntesekre hárul a műszaki és gazdasági feladatok egy része, amelyhez nem mindig rendelkeznek megfelelő ismeretekkel.
Szükséges lenne célzott, akkreditált képzési programok elindítása (pl. egyházi intézményekre szabott létesítményüzemeltetési tanfolyamok, szakirányú továbbképzések).
6.2 Digitalizáció és adatkezelés
A dokumentumkezelés, karbantartási nyilvántartások, energetikai adatok, engedélyek gyakran papír alapon történnek.
Digitális megoldások (pl. CAFM rendszerek) bevezetésével jelentősen növelhető az átláthatóság és az adminisztráció hatékonysága.
Az adatvédelem (GDPR) szabályainak való megfelelés egyházi intézményekben is kiemelten fontos.
6.3 Fenntarthatósági és ESG elvárások
Az egyházi létesítményekkel szemben is megfogalmazódnak környezetvédelmi és társadalmi felelősségvállalási elvárások.
A fenntarthatóság, energiatakarékosság, társadalmi beágyazottság és etikus működés mind hozzájárulnak az ESG (Environmental, Social, Governance) szempontoknak való megfeleléshez.
Az ENSZ fenntarthatósági céljai (SDG-k) – különösen a 7. (megfizethető és tiszta energia), 11. (fenntartható városok és közösségek) és 13. (fellépés az éghajlatváltozás ellen) – a vallási intézményekre is alkalmazhatók.
6.4 Közösségi részvétel és önkéntesség megerősítése
Az egyházi létesítmények működtetése során az egyik legnagyobb értéket a közösségi részvétel és az önkéntes munka jelenti.
Ezen erőforrások tudatos szervezése, megbecsülése és fejlesztése kulcsa lehet a fenntartható működésnek.
Az önkéntesmenedzsment (pl. rotációs beosztás, képzés, motivációs rendszer) gyakorlatait érdemes lenne fejleszteni.
6.5 Pályázati lehetőségek és stratégiai tervezés
Az egyházak és fenntartóik gyakran nem élnek a rendelkezésre álló uniós és hazai támogatási forrásokkal – részben forráshiány, részben szakértelem hiányában.
Fontos lenne olyan stratégiai tervezési kapacitások kialakítása, amelyek segítik a hosszú távú beruházások előkészítését, költség-haszon elemzését és fenntarthatósági vizsgálatát.
Egy központi egyházi pályázati tanácsadó szolgálat kialakítása segíthetné a kisebb egyházközségek és rendházak forráshoz jutását.
E kihívások kezelése nem csupán gazdasági és szervezési kérdés, hanem a misszió hatékony megvalósításának záloga is. A lehetőségek kiaknázása hozzásegíti az egyházi létesítményeket ahhoz, hogy valóban korszerű, emberközpontú és értékálló szolgáltatást nyújtsanak a társadalom számára.
7. Összegzés és javaslatok
Az egyházi létesítmények gazdálkodása és üzemeltetése sajátos, összetett feladat, amely egyszerre igényel gazdasági, műszaki, jogi és közösségi kompetenciákat. A tanulmányban bemutatott példák és modellek világosan mutatják, hogy a professzionális létesítménygazdálkodás és a tudatos gazdálkodási stratégia nem idegen az egyházi intézményektől – sőt, működésük hosszú távú fenntarthatóságának kulcsa lehet.
A hagyományos és műemléki épületek megőrzése, a szociális és oktatási funkciók zavartalan biztosítása, valamint az energetikai és adminisztratív rendszerek korszerűsítése egyaránt közös célokat szolgál. Az informatikai eszközök, a fenntarthatósági szempontok, az önkéntesség és a közösségi részvétel integrált kezelése nemcsak hatékonyabb üzemeltetést, hanem erősebb társadalmi beágyazottságot is eredményez.
Javaslatok:
Létesítményüzemeltetési képzések indítása egyházi szakemberek, plébánosok és világi munkatársak számára.
Digitális adminisztrációs rendszerek bevezetése a nyilvántartások, karbantartási és energetikai adatok hatékony kezeléséhez.
Fenntarthatósági stratégiák kidolgozása, amelyek összhangban állnak az ESG és SDG keretrendszerekkel.
Központi egyházi tanácsadói hálózat létrehozása, amely segíti a pályázatok előkészítését, projektmenedzsmentet és beruházások tervezését.
Jó gyakorlatok gyűjtése és megosztása – nemzeti és nemzetközi szinten – konferenciák, kiadványok és online platformok segítségével.
A jövő egyházi létesítményei olyan helyek lehetnek, ahol a hit, a közösség és a fenntartható működés harmonikusan találkozik.
8. Felhasznált irodalom (válogatott)
évi CXXIV. törvény a Magyarországon működő egyházak közfeladat-ellátásának finanszírozásáról
EN 15221 szabványsorozat – Létesítménygazdálkodás európai szabványai
ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság: Műemléki templomok fenntartása és hasznosítása
Diósi László (2019): A katolikus egyház gazdálkodásának kihívásai a 21. században. Szent István Társulat
Facility Management Journal (2023). Különszám: Religious Facilities Management
OECD (2021): Managing Church Property Assets for Community Benefit
Laudato Si’ (2015). Ferenc pápa enciklikája a közös otthon gondozásáról
SDG Compass (2017): The guide for business action on the SDGs. GRI – UN Global Compact – WBCSD